Alapszabály

Alapszabály

CULT-Fusion Kulturális, Turisztikai és Oktatási Egyesület

Kozármisleny, 2015. március 18.

Az alapító személyek a 2011. CLXXV törvény alapján egyesületet hoznak létre az alábbiak szerint.

1./ Általános rendelkezések

Az Egyesület neve: CULT-Fusion Kulturális, Turisztikai és Oktatási Egyesület

Az Egyesület alapítási éve: 2010.

Az Egyesület székhelye: 7661. Kozármisleny, Viola u. ½. 3. lépcsőház 4. ajtó

Az Egyesület levelezési címe: 7661. Kozármisleny, Viola u. ½. 3. lépcsőház 4. ajtó

Az CULT-Fusion Közhasznú Kulturális, Turisztikai és Oktatási Egyesület önálló jogi személy

2./ Az egyesület céljai

Az Egyesület általános célja: a magyar kulturális értékeink feltárása, művészeti ágak fúziójával növelni a kultúránk megbecsülését, értékét;

  • a kulturális értékekhez való általános hozzáférés javítása, hátrányos helyzetű területek és csoportok felzárkóztatása, a természeti, épített és kulturális értékek megőrzése;
  • környezeti, szellemi, művészeti értékek, hagyományok feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása, az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása;

Az egyesület közhasznú tevékenységét az alábbi cél szerinti tevékenység feltüntetésével tartalmazza az alapszabály:

- ismeretterjesztés;

- kulturális tevékenység;

Ezen célok megvalósításáért kifejtett közhasznú tevékenységek az 1997. évi CLVI. tv. 26. § c, pontja szerint:

- tudományos tevékenység kutatás (3);

- nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés (4);

- kulturális tevékenység (5);

- kulturális örökség megóvása (6);

- gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet (10);

- hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése (11);

- a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység (13);

- euroatlanti integráció elősegítése (19);

3./ Az egyesület feladatai

Az egyesület, aktívan részt vesz hivatásos és nem hivatásos magas művészeti, kulturális értékeket képviselő csoportokat, formációkat, együtteseket, társulatokat, közösségeket és egyéneket működtető szervezetek munkájában.

Ipar és képzőművészeti, színházművészeti, zeneművészeti, táncművészeti, filmművészeti produkciók (koncert, előadás, kiállítás, fesztivál, film stb.), létrehozása, működtetési feltételének megteremtése, tehetséggondozás, művészeti nevelés-képzés szervezése, kulturális műhelyek, nyári művészeti táborok, kurzusok, ifjúsági-gyermek programokon való közreműködés.

  • kulturális programok szervezése hátrányos helyzetű településeken élők, illetve fogyatékos, vagy fogyatékkal élő személyek, közösségek részére,
  • kül-és belföldi kapcsolatépítés más hasonlóan nyitott, de a magyar tradíciók és kultúra mellett elkötelezett művészeti csoportosulások, egyesületek, alapítványok, művészek, előadók irányába, különös tekintettel a határon túli magyar szervezetekre,
  • pályázatírásban való közreműködés, együttműködés szakmai tanácsadásban,
  • tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, oktatási, felnőttoktatási lehetőségek feltárása
  • tehetségek felkutatása, kibontakoztatása, gondozása;
  • az oktatást, képzést, átképzést segítő programok, tanfolyamok, fórumok szervezésében való közreműködés, ezen tevékenységek lebonyolítása az egyesület céljai megvalósítása érdekében;
  • tanfolyamok, közérdekű szolgáltatások szervezésében való részvétel
  • együttműködés hazai és nemzetközi szervekkel, szervezetekkel
  • rekreációs, szabadidős életmód programok szervezése,
  • az egyesület tagjai, valamint egyéb külső nonprofit (kiemelkedően közhasznú, közhasznú és egyéb nonprofit) szervezetek részére ingyenes, nonprofit jogi, gazdálkodási és menedzsment tanácsadás biztosítása, a jogszabály által feljogosított szakember útján,
  • egyéb, nemzetközi kulturális kapcsolatokat szolgáló tevékenység,
  • társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése;
  • az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása;
  • a társadalmi kapcsolatrendszerek, közösségi élet érdekérvényesítés segítése;
  • a kultúrák közötti kapcsolatok kiépítése és fenntartása;
  • a kultúrák közötti kapcsolatok kiépítése és fenntartása;
  • térségi nemzetközi, országos, megyei kulturális rendezvények életre hívása, koordinálása
  • kulturális és művészeti alkotótevékenység támogatása

Az Egyesület nem nyereségorientált szervezet, munkáját politikai megfontolásoktól, pártoktól és gazdasági irányzatoktól függetlenül végzi, közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési képviselői, megyei (fővárosi) önkormányzati választáson jelöltet nem állít.

Az egyesület a gazdálkodás során elért eredményt nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységekre fordítja.

4./ Az Egyesület tagjai

Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a jelen Alapszabályban foglalt egyesületi célokat elfogadja, a tagdíjat befizeti és tagfelvételi kérelmét az Elnökség jóváhagyja. A felvételt kérőnek kérelmében nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy az Egyesületlétesítő okiratát ismeri és az Egyesület alapszabályát, céljait, szellemiségét, értékrendjét és kialakult szokásait magára nézve kötelezőnek fogadja el.

A tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala az Elnökség hatáskörébe tartozik. A tag felvételének kérdésében az Elnökség a tag kérelme alapján, egyszerű szótöbbségi határozattal dönt. A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem Elnökség által történő elfogadásával és a tagdíj megfizetésével jön létre.

Az Egyesület Elnöksége köteles az egyesületi tagokról naprakész nyilvántartást vezetni.

Az egyesületi tagság megszűnik:

a természetes személy tag halálával, illetőleg a nem természetes személy tag jogutód nélküli megszűnésével,

a kilépés írásbeli bejelentésével,

Az Egyesület tagja tagsági viszonyát bármely elnökségi taghoz benyújtott írásos nyilatkozattal szüntetheti meg (kilépés).

Kizárással születik meg az egyesületi tagsága annak, aki nem fizet tagsági díjat és a díjhátralékát az Elnökség ismételt írásbeli felszólítására 30 napon belül nem rendezi.

A tagkizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indoklással kell ellátni. Az indoklásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

Kizárással szűnik meg az egyesületi tagsága annak, aki olyan tevékenységet folytat, ami sérti az Egyesület alapszabályát, veszélyezteti céljait, vagy sérti jó hírét, és az Elnökség a kizárása mellett dönt.

Az Elnökség döntésével szemben a tag 15 napon belül fellebbezhet a Közgyűlés felé. A fellebbezésről a legközelebbi Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel határoz. A tagkizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indoklással kell ellátni.

ha az Egyesület megszűnik.

Tagsági jogok és kötelezettségek

Az Egyesület tagja jogosult:

Részt venni az Egyesület rendezvényein, kezdeményezni egyes kérdések megvitatását, a természetes személy tag személyesen, a nem természetes személy tag képviselője útján a Közgyűlésen a többi taggal egyenlő szavazati joggal részt venni, felszólalni, véleményét kifejteni, határozati javaslatot tenni és szavazni, a tagok választhatnak és választhatók.

   Az Egyesület tagja köteles:

Az Egyesület alapszabályát és belső szabályzatait valamint az Egyesület szervei által hozott határozatokat megtartani, az Egyesület célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani,

az Egyesület közgyűlésének a tagokra nézve kötelező határozatok szerint eljárni,

az alapítás alkalmából a Közgyűlés, majd ezt követően az Elnökség által évente meghatározott mértékű tagdíjat minden évben-határidőben megfizetni.

A nem természetes személy tag törvényes képviselője útján gyakorolhatja, és teljesítheti jogait, és

kötelezettségeit. A természetes személy tag jogait csak személyesen gyakorolhatja,

meghatalmazotti képviseletnek nincs helye.

5./Az Egyesület szervezeti felépítése

Elnökség

Az egyesület-vezető szerve, az elnökség. Az elnökség tagjai az elnök és a titkár. A közgyűlés két évre választja őket, kizárólag az egyesület tagjaiból. Két év után a közgyűlés újból választja az elnökség tagjait.

Az Egyesület tevékenységét a közgyűlésen választott elnökség irányítja.

Az elnökség összehívása, határozathozatal, határozatképessége

Az Elnökség üléseit három-havonta, de ha tagjainak egyharmada szükségesnek tartja, bármikor össze kell hívni. Erről az Elnökség tagjait legalább 8 nappal előbb írásban kell értesíteni. Az Elnökségi ülést az Elnök hívja össze

Az Elnökség akkor határozatképes, ha minden Elnökségi tag jelen van.

Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

Az Elnökség határozatai az Egyesület valamennyi tagjára egyaránt kötelező érvényűek.

Az Elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet aláírásával az elnök, és egy elnökségi tag hitelesít.

Az Elnökségi határozatot közzé kell tenni. A határozat ellen – kihirdetésétől számított 15 napon belül – a közgyűléshez lehet fellebbezni.

Az elnökség feladatai, hatásköre

Az Elnökség dönt az Egyesület működését érintő minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

Az Elnökség jogosult az Egyesület rendes és rendkívüli közgyűléseit összehívni, lebonyolításuk módját, és napirendjüket meghatározni.

Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni, a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat az esedékességkor teljesíteni, vagy az egyesület céljainak elérése veszélybe kerül.

Dönt az éves munkatervről, szakmai koncepciókról.

Dönt munkaügyi és számviteli kérdésekben.

Gazdálkodási rend kialakítása és működtetése, a pénzkezelési szabályzat elfogadása és módosítása

Elkészíti az éves szakmai és pénzügyi beszámolót

A közgyűlés előkészítése, összehívása.

A közgyűlés és az elnökségi ülés levezetése, jegyzőkönyv készítése, jelenléti ív vezetése.

Az egyesület tevékenységének szervezése, napi feladatainak ellátása.

Az egyesület céljainak alárendelve napi döntések hozatala.

Kapcsolattartás más társadalmi szervezetekkel.

A szakmai projektek gazdasági irányítása, szerződések kötése.

Felkérni egyesületen kívüli személyeket, művészeti-szakmai feladatok ellátására.

Aláírási jog.

Iratkezelési, adminisztrációs feladatok ellátása

Pályázati feladatok adminisztratív-gazdasági lebonyolítása.

Az elnök

Az alakuló ülés az elnököt 2 évre választotta meg.

Az elnök jogosult a tag kizárására irányuló eljárást kezdeményezni.

Az elnök döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen, elnökség ülésén köteles beszámolni.

Az elnök jogosult az egyesületet terhelő kötelezettségek (pld. szerződések) vállalásáról és az egyesületet illető jogok megszerzéséről – beszámolási kötelezettség mellett-, dönteni, kivéve, ha az a közgyűlés vagy az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik.

Az elnök köteles az általa hozott döntésekről nyilvántartást vezetni, amely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya.

Az egyesület elnöke “Határozatok Tára” elnevezéssel az elnökségi döntésekről és a közgyűlés döntéseiről folyamatos nyilvántartást vezet, melyből az Elnökség és a Közgyűlés döntéseinek tartalma, időpontja, hatálya illetve a döntési támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személyek) megállapítható.

A titkár

Az alakuló ülés az elnököt 2 évre választotta meg.

Az egyesület pénzét, iratait, bevételi és kiadási bizonylatait a titkár kezeli.

Előkészíti az elnökség üléseinek napirendjét, határozatait.

Gondoskodik az elnökség határozatainak és döntéseinek felelős végrehajtásáról.

A közgyűlés, az elnökség által hozott, valamint egyéb határozatokról, döntésekről értesíti az érintetteket.

Előzetes időpont egyeztetés alapján kérelemre biztosítja az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintést.

Gondoskodik az egyesület által nyújtandó szolgáltatások igénybevételének lehetőségeiről, a beszámolók nyilvánosságra hozataláról.

A titkár tevékenységéről az elnökségnek számol be.

Az elnökség ülései nyilvánosak. Az elnökség kollektív vezetési szerv, tagjai együttesen viselik a felelősséget az egyesület működéséért.  Az egyesület képviseletére az elnök és a titkár (elnökség) önállóan jogosult.

Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 2013. V. törvény], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Az Elnökség határozatairól az érintettek a határozat meghozatalát követő 15 napon belül, e-mailben kapnak értesítést.

6./ Közgyűlés

A közgyűlés az Egyesület döntéshozó szerve, mely a tagok összessége. A közgyűlés az Egyesület tagjaiból áll. A tagok egyenlő szavazati joggal rendelkeznek, egy tag egy szavazati joggal rendelkezik.
A közgyűlés ülései nyilvánosak.

A közgyűlés összehívása, határozathozatal, határozatképessége

A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve, melynek összehívása a Ptk. 2013. V. törvény 3:17.§-a szerint történik, azaz:
(1) A döntéshozószerv ülését a vezető tisztségviselő meghívó küldésével vagy közzétételével hívja össze.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell
a) A jogi személy nevét és székhelyét;

b) Az ülés idejének és helyszínének megjelölését;

c) Az ülés napirendjét.

(3) A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

(4) A döntéshozó szerv az ülését a jogi személy székhelyén tartja

(5) Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi r észvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

(6) A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

A közgyűlés napirendjének kiegészítését a Ptk. 2013. V.törvény 3:75.§-a szabályozza, azaz:

(1) A közgyűlési meghívó kézbesítésétől, vagy közzétételétől számított, az alapszabályban meghatározott időn belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indoklásával.

(2) A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv, vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv, vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

A közgyűlés határozathozatalát a Ptk 2013. évi V. törvény 3:76.§-a szabályozza, azaz:

(1) Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

(2) Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A közgyűlés üléseit évente két alkalommal, de ha tagjainak egyharmada szükségesnek tartja, bármikor össze kell hívni. Erről a közgyűlés tagjait legalább 15 nappal előbb írásban kell értesíteni, a napirendi pontok megjelölésével. A közgyűlést az Elnök hívja össze.

A napirendi pontok kiegészítését a közgyűlés előtt három nappal írásban kérhetik az egyesület tagjai.

A közgyűlés akkor határozatképes, ha az Egyesület tagságának kétharmada jelen van.

A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

A közgyűlés határozatai az Egyesület valamennyi tagjára egyaránt kötelező érvényűek.

A közgyűlés üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet aláírásával az elnök, és egy elnökségi tag hitelesít.

A közgyűlési határozatot közzé kell tenni, az egyesület tagjai számára a közgyűlést követő 15 napon belül e-mailben.

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

Az alapszabály módosítása.

Az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása.

A vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása.

Az éves költségvetés elfogadása;

Az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;

A vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

Az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelő bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

A jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

A felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és

A végelszámolók jelölése.

Dönt a közgyűlések levezető elnökének, szavazatszámlálójának, jegyzőkönyvvezetőjének és hitelesítőjének személyéről.

Javaslattétel, feladatok megfogalmazása a célok eléréséhez.

Feladatvállalás az alapító okirat céljainak elérésében.

Az elnökség beszámoltatása.

A tagdíj mértékének meghatározása.

Az Egyesület éves beszámolóinak jóváhagyása az elnökség előterjesztése alapján, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel.

Döntés a bankszámla felett rendelkező személyek felett.

A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akiknek közeli hozzátartozója [Ptk. 2013. V.törvény], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 Az közgyűlés határozatairól az Egyesület teljes tagsága 15 napon belül, e-mailben kap értesítést.

A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.

7./ Az Egyesület vagyona /gazdálkodása

Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület tagjai – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

Az egyesület – célja megvalósítása érdekében – gazdasági, vállalkozási tevékenységet is folytathat, tanfolyamokat, szakmai továbbképzéseket, előadásokat szervezhet és vezethet, alapítványokat hozhat létre, díjakat alapíthat, pályázatokat írhat ki.

Ha az egyesület olyan tevékenységet végez, amelyet a jogszabály feltételhez köt, e tevékenység felett a tevékenység szerinti hatáskörrel rendelkező állami szerv, a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol.

Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapító okiratában meghatározott célok megvalósítására fordítja.

Az egyesület vagyon, illetve a pénzeszközök felhasználásáról az alapszabály, továbbá az egyesülethez csatlakozó adományozott által meghatározott és a közgyűlés által elfogadott feltételek keretei között a közgyűlés dönt.

Az egyesület bevételei között szerepel még:

Pályázati támogatások.

Az egyesület bejegyzését követően a külön jogszabály meghatározott határidőt követően a magánszemélyek az SZJA 1% -os támogatásából származó bevételek

Az Egyesület kiadásai

Az alapító okirat céljainak és feladatainak teljesítése érdekében történő kiadások.

Egyéb vagyon

Leltárban nyilvántartott kiadványok. Az egyesület vagyonával, önállóan, a pénzügyi jogszabályoknak megfelelően köteles gazdálkodni. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület tagjai az egyesület tartozásaiért – a tagdíj megfizetésén túl – saját vagyonukkal nem felelnek. Megszűnése esetén az egyesület vagyonáról a közgyűlés dönt.

Az Egyesület befektetési tevékenységet nem folytat.

Az Egyesület gazdálkodásának szabályait az Egyesületi Pénzkezelési Szabályzat tartalmazza.

Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki betekinthet.

Az iratok megtekintéséhez írásban kell az Egyesülethez fordulni. Az írásbeli kérelem kézhezvételétől számított 20 napon belül az Elnökség engedélyezi a betekintést. A kérelmező egyeztetett időpontban az Egyesület levelezési címén (iratok tárolási helye) betekintést nyerhet az iratokba. A “Határozatok Tára”, az egyesület székhelyén tekinthető meg.

Az egyesület működésének, szolgáltatási igénybe vétele módjának, beszámolói közlésének tárgyában a székhelyén elhelyezett hirdetőtábláján tesz közléseket, illetve internetes honlapján, tájékoztatja a nyilvánosságot.

8./ Az egyesület megszűnése

Jogutódlással történő megszűnés

Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét.

A jogutód nélküli megszűnés okai

A jogi szmeély jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

a) Az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

b) Az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

Rendelkezés a fennmaradó vagyonról

(1) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

(2) A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyon átruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén

(1) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

(2) Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben. A szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

9./ Záró rendelkezések

Az egyesületet a 2010. január 15-én tartott alakuló közgyűlés jegyzőkönyve szerint, annak a mellékletében felsorolt alapító tagok hozták létre. Az egyesület a bíróság nyilvántartásba vételével jogi személy. Az alapszabályban nem rendezett kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni.

 

 Záradék:

A jelen alapszabályt az egyesület 2015. március 18-án megtartott közgyűlése a Pécsi Törvényszék 18. Pk. 60.022/2010/11. számú végzésének megfelelő módosításokkal egységes szerkezetben elfogadta. A módosítással egységes szerkezetbe foglalt alapszabály a Cnytv.38.§(2) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően kiemelt módon jelölte a módosított rendelkezéseket. Ez alapján az újonnan bekerült rendelkezéseket dőlt betűvel jelöli, a törölt rendelkezéseket, pedig áthúzva jelöli a módosított alapszabály.

Kelt.: Pécs, 2010. február 18.

Édelmann Józsefné

Elnök

Készítettem és ellenjegyeztem:

Kelt.: Pécs, 2010. február 18.

Hozzászólások lezárva.